Záhony - a lehetőségek kisvárosa

Köszöntöm Önöket az Európai Unió keleti határán, a 'szőke' Tisza partján található kisváros polgármestereként.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legészakibb pontján, közel Szlovákiához, az ukrán határ mentén fekszik településünk.
Testvérvárosunk az ukrajnai Csap és a szlovákiai Ágcsernyő.
Egy írásos emlék 1324-ben említi a szláv eredetű Záhony nevet. Az 1965-től megyei irányítású nagyközség, 1989-ben nyerte el a városi rangot. Története jól példázza, hogy milyen erő rejlik a vasútban. 60 év alatt az alig 1000 fős kisközség, közel 5000 lakosú vasútasvárossá fejlődött.
A város gazdasági életét és az itt élők boldogulását ma is alapvetően a vasút határozza meg. A mezőgazdasági termelés a régmúltban volt jellemző, ipari létesítmény pedig nem települt ide. Így joggal neveznek bennünket határ-, és vasútas városnak, a Kelet Kapujának, Közép-Európa legnagyobb szárazföldi kikötőjének.
1990 óta a város körjegyzőséget működtet a szomszédos Zsurk és Győröcske településekkel.
Sajnos az utóbbi évek MÁV-nál történt átszervezései negatívan érintették városunk lakóinak foglalkoztatottságát is. Hiszem, hogy egy település akkor lehet sikeres, ha vezetői, lakói bíznak a fejlődésben. Akkor, ha az önkormányzati vezetők, a testületi tagok bátran mernek vállalkozni, a település adottságait figyelembe véve minden pályázati lehetőséget kihasználnak.
Igazi meglévő értékünk - nevezetességeinken (templomok, népi lakóház), oktatási-, egészségügyi-, kulturális-, szabadidős-, sport-, közbiztonsági létesítményeinken, színvonalas rendezvényeinken túl, - az itt élő emberek összetartó ereje, hagyománytisztelete, vendégszeretete, melyet a városunkba érkezők is megtapasztalhatnak.

Lesku Miklós
polgármester