A hatvanas évekig Záhony mezőgazdasági jellegű település volt. Az áruforgalom növekedése tette szükségessé a vasút fejlesztését, modernizálását. Ebben az időben a jelentős munkaerőt vonzott a város az ország különböző területeiről, mely a 1980-as években közepéig tartott és egyre inkább falusi településből várossá fejlesztette Záhonyt.
A rendszerváltás a település gazdasági életében jelentős változásokat hozott. A FÁK országaiba történő áruszállítás tizedére esett vissza. A legnagyobb munkaadó, a MÁV lassan leépítette kapacitását.
A magángazdálkodók munkáját a Falugazdász-hálózat segíti.
Az élelmiszerboltok, a ruházati üzletek és a vendéglátóhelyek jól szolgálják az itt élők ellátását.

A hatvanas évektől jelentősen bővült a település, intézmények, üzletek és lakóépületek egyaránt épültek. A régi családi házakkal beépített utcák fokozatosan épülnek át. Lakóparkszerű területek alakultak a nyugati lakótelepen. A társasházak lakóinak kikapcsolódását tágas zöldterületek biztosítják. Jelenleg a dinamikus "térhódítás" nem jellemző a település telek hiánya miatt, de folyamatosan nyílik egy-egy új utca, a polgárok inkább a családi házak építését igényelik.
A településképi értéket növelik a folyamatosan gondozott zöldterületek, parkok.
A 2500 lakás mindegyikében van villany.
Vezetékes ivóvíz és a gázellátás minden városlakó számára elérhető
A város lakótömbjeiben központi fűtés működik.
A belterületen valamennyi utca szennyvízcsatornával ellátott. A szennyvíztelep kapacitása a teljes közcsatornázottságot is elbírja.
A szilárd hulladék szállítását a város egészében (és a kistérség legtöbb településén) a Felső-szabolcsi Környezetvédelmi Kht. végzi. A korszerű hulladéktároló 200.000 m3 tömörített hulladék befogadására képes.

Az utak szilárd burkolattal ellátottak.